Hogyan találnak meg a cégek? SEO egy helyszínkeresőnél

Egy helyszínkereső oldal a Google-ből él: a cégek nem a Rendezvényhely.hu nevét írják be, hanem azt, amit keresnek, például „konferenciaterem Budapest” vagy „csapatépítő helyszín Balaton”. Ha ezekre a keresésekre nem jön fel az oldal, hiába van rajta száz jó helyszín. Leírjuk, mire figyelünk a Rendezvényhely.hu keresőoptimalizálásánál. A legtöbbje bármilyen katalógus- vagy listázó oldalra is igaz.

Mire keresnek a rendezvényszervezők?

A kulcsszókutatásnál nem az a kérdés, mit szeretnénk mi, hanem hogy a szervező milyen szavakkal írja le a gondját. Három nagy csoport van:

• Típus + hely: „konferenciaterem Budapest”, „rendezvényterem XIII. kerület”, „esküvő helyszín Pest megye”. Ezek a legerősebb keresések, és itt dől el a legtöbb.
• Alkalom: „céges karácsonyi buli helyszín”, „csapatépítő helyszín”, „évzáró vacsora”. Ezeknél szezonja van a keresésnek, ezért hónapokkal előtte kell készen állni.
• Igény: „rendezvényterem 100 főre”, „kerthelyiséges étterem rendezvényre”, „akadálymentes konferenciaterem”. Kevesebben keresik, de akik igen, azok már nagyon közel vannak a döntéshez.

A cégek és a magánszemélyek keresése is eltér. A cégek gyakrabban írnak létszámot, technikát és számlázást, a magánszemélyek inkább hangulatot és árat. Ugyanaz a helyszín mindkettőnek jó lehet, de a szöveg mást hangsúlyoz.

Helyszínoldalak, amik a Google-ben is működnek

Egy helyszín adatlapja egyszerre termékoldal és találati oldal. Mitől működik?

1. Beszédes cím. Nem csak a helyszín neve, hanem amit keresnek rá: „Minta Terem – rendezvényterem 120 főre, Budapest XIII.”.
2. Saját leírás. Ha minden helyszín ugyanazt a sablonszöveget kapja, vagy a helyszín saját weboldaláról van bemásolva, a Google duplikált tartalomnak látja. Minden adatlapnak legyen egyedi bevezetője.
3. Kemény adatok szerkezetten. Létszám ülve és állva, terem mérete, technika, parkolás, catering. Ezekből szűrők és strukturált adat is lesz, amit a Google és az AI-keresők is jól értenek.
4. Jó képek, jó névvel. Tömörített, gyorsan betöltő képek, leíró fájlnévvel és alt-szöveggel, például „Minta Terem konferencia-elrendezés”.
5. Belső linkek. A helyszínoldal mutasson a kerület vagy város listájára és a hasonló helyszínekre, a lista pedig vissza rá.

Lista- és kategóriaoldalak: a csendes nagyágyúk

Katalógusoldalaknál jellemzően nem az egyes adatlapok, hanem a listák hozzák a legtöbb keresést: „rendezvénytermek Budapesten”, „csapatépítő helyszínek a Balatonnál”. Ezek akkor működnek, ha nem csak egy kártyarács van rajtuk:

• egy rövid, hasznos bevezető arról, mire figyelj ebben a kategóriában;
• szűrők, amik nem hoznak létre végtelen sok, majdnem azonos aloldalt (ezeket a keresők elől el kell rejteni);
• egy rövid GYIK a leggyakoribb kérdésekkel, például árakról és létszámról.

Tartalom és AI-keresés

Egyre több szervező nem a Google-ben, hanem a ChatGPT-ben vagy a Google AI-válaszaiban kezd keresni. Ezek az eszközök azokat az oldalakat idézik, amelyek világosan, szerkezetten válaszolnak egy kérdésre. Ezt hívják GEO-nak, generatív keresőoptimalizálásnak.

• Útmutató cikkek: „Mennyibe kerül egy céges karácsonyi vacsora?”, „Hány négyzetméter kell 100 főre?”. Ezekre sokan keresnek, és a cikkből természetesen lehet a helyszínekre linkelni.
• Tényszerű adatok: létszám, ár-tól, kerület. Az AI a konkrétumot idézi, nem a jelzőket.
• Szerkezet: egyértelmű címsorok, listák, táblázatok. Ami embernek is könnyen átfutható, azt a gép is jobban érti.

Mit mérj?

A keresőoptimalizálás nem egyszeri beállítás, hanem folyamatos figyelés. Mi ezeket nézzük rendszeresen:

• Search Console: melyik keresésre jelenünk meg, hányadik helyen, és hányan kattintanak. Ha egy oldal sokszor megjelenik, de kevesen kattintanak, a címét és a leírását kell javítani.
• Analytics: melyik helyszínoldalról jön ajánlatkérés. A forgalom önmagában kevés, az ajánlatkérés számít.
• Indexelés: bekerült-e minden új helyszín a Google-be, és nincs-e sok hibás vagy duplikált oldal.

Gyakori kérdések